Imádom a sulim... De nem ma...
Egyszerűen argh! Komolyan milyen iskola az, ahol bent kell maradnia az embernek fél hétig, hogy aztán hazajöhessen és tanulhasson tovább? Hát igen, az élet nagy problémái...
Már csak egy nap és végre vége a tanításnak, de igazából mindegy hiszen az egész hétvégém tanulással tölthetem a hétfőn írandó 4 dogám miatt... Köszi gimi én is szeretlek, nagyon.
Azért ne csak a negatív dolgok legyenek itt, hisz az élet nem olyan rossz ahogy mindig képzeljük. Na jó, a mai napomban pretty much semmi jó nem volt, de azért próbálom keresni a pozitivitást benne.
...
Például csupán 10 nap és végre láthatom életem megmentőit.
Aztán lassan 100 napja, hogy életemben először láttam és hallottam őket.
And guess what... Ma angol órán, mily meglepő módon, én és a barátnőm hiper-szuper sebességgel haladtunk. Értsd: Kaptunk egy oldal órai munkát párban, mi ketten végeztünk vele 3-4 perc alatt, míg a többiek 15 percig csinálták. Olyan idegesítő, hogy nem veszik észre, hogy nem vagyunk abba a csoportba valóak. Bahh és megint az iskola a téma...
Na jó, inkább megyek tanulni, mert úgy érzem nem leszek kész semmivel holnapra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése