Egyszerűen ilyenkor csak hisztizni van kedvem. Gondolnál itt arra, hogy a tanulás miatt. HAHA! Dehogy is. Igaz már abból is elegem van, még akkor is ha csak 13 napja kezdődött el, de ez esetben most a barátaimról van szó. Van belőlük pár, csak 2 táborra vannak szakadva. Értsd nem bírják egymást. Az egyik része mondogatja nekem, hogy ne barátkozz a másikkal, hisz tönkretesz. Igen igazuk van. A másik barátságban tényleg tönkremegyek. Kevesebb ideje tart mint a másik és sokkal több úgymond dráma volt benne, és most telt be a pohár.
Nehéz lerázni embereket akikhez elég sok dolog fűz. Még nehezebb levakarni őket magadról, ha érzel irántuk bármilyen szeretetet is. Ebben az esetben felsorakoztattam a pro és kontra érveket. DE még így is semmi. Fogalmam sincs mitévő legyek. Maradjon? Menjen? Döntés képtelenségben szenvedek! Komolyan nem hiszem el, hogy ennyire nehéz lenne dönteni. Na lássuk-->
Tud nagyon jó fej lenni.
Vannak olyan dolgok amiket csak vele tudok csinálni.
Közben pedig kiderül, hogy nem is az vagyok számára amit mondogat már pár éve. Kiderül, hogy nem én lennék az első azok után amiken keresztül mentünk. Kiderül, hogy a másik illetőért kétszer többet megtenne mint értem.
Nem akarok gyerekes lenni, de nem tudok mit tenni, elegem van, most már tényleg.
Ja és mikor beszélgetek valakivel valami olyanról amit ő nem ismer, vagy vagy nem érdekli, akkor mi történik? Hát persze besértődik, tök logikus. Valahogy érezteti velem, hogy fasz vagyok és, nem veszi észre magát. Mindig mondogatta, hogy az eddigi össze kapcsolatát én csesztem el... WTF? Na meg, hogy féltékeny vagyok mert neki van barátja én meg szingli vagyok... Kezdjük ott, hogy az ő barátaira nem tudok féltékeny lenni, már bocsánat...
Igen kicsapom a hisztit és kész.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése